Amíg nem volt gyermekem, gyakran éreztem úgy, hogy nincs időm nagyon sok fontos dologra, pl. magamra. Amióta gyermekem van, megváltozott a "nincs időm" fogalomról alkotott elképzelésem :) Régen ha nem volt vmire legalább 1 órám, úgy éreztem belekezdeni sem érdemes. Manapság napi 10-15 perc nyugalom, egyedüllét, pl. a kávém ülve, egyedül és csendben történő elfogyasztása konkrétan felér egy relaxációval...a Béke szigete... Semmi más, csak a kávé és én... Kisgyermekes anyukák, ismerős??? :)
Szóval, változik minden, én, az életem, a hitrendszerem, a dolgok prioritása és ez nagyon jó. A Jelenben lenni, megélni mindig azt, amit az adott pillanat hoz. Nem a holnapban, nem a tegnapban. A Most-ban.
Pár éve vettem észre, hogy ha fényképezőgéppel járom a várost, lelassulok. Észreveszem az épületeket, homlokzatokat, kapukat, szobrokat, embereket, mindazt ami mellett egyébként elrohanok. Megszűnik az agyam zakatolása és az adott pillanatba érkezem meg, átélem, megélem. Hát ezért szeretek fotózni leginkább.
És hogy miért írok minderről? Mert így van jelen az életemben a gasztronómia is. A Jelenben. Az ízek harmóniája, az étel készítésének pillanatai, a csokoládéval való munka öröme, az illatok, a színek... az alkotás öröme. Az ízeket élvezni, átélni csak figyelemmel lehet. Ahogy lassan kibontakoznak, összekapcsolódnak, összeérnek, valami egészen új egységet hozva létre. Ezért szeretem a virágokat is, hozzáadják a kifinomultságukat, lágyságukat az ételek eredeti ízéhez. A friss fűszernövények aromája, élettel-telisége, üdesége. Így történt most is. Ezúttal a fodormentával...
Hozzávalók:
100g fehércsoki, 100g étcsoki (70%)
6 db marshmallow cukor (pillecukor), 0,5 dl tejszín, 100 g fehércsokoládé, 2 dl tejszín, 2-3 ág fodormenta
6-8 szem nagyobb eper
Először a menta-mousse-t készítjük el.
A 0,5 dl tejszínt felforralom és beleteszem a mentaleveleket. Leveszem a tűzről, hagyom kihűlni, majd jól záródó dobozban 12 órára hűtőbe teszem. Majd átszűröm és újra felforralom, beledobom a marshmallow cukrokat és az apróra tördelt fehércsokoládét. Homogén állagúra keverem. A 2 dl tejszínt felverem keményre, óvatosan hozzákeverem a csokis részhez. Egy részét dobozban hűtőbe tettem, a másik felét szilikonformába öntöttem és 5-6 órára fagyasztóba tettem.
Az étcsokit és a fehércsokit külön-külön temperálom, vagy csak vízgőz felett megolvasztom. Sütőpapírra teáskanálnyi adagokat teszek a csokiból, hagyom hogy kicsit szétlapuljon. Várom hogy megszilárduljon. Ha nem temperáltam, ebben a melegben ez nem lesz egyszerű menet, ilyenkor érdemes hűtőbe tenni, mert különben nem lesz idegzetünk megvárni hogy visszakeményedjen.
Az epret széltében karikákra vágom, a végénél a keskeny részt pedig felkockázom.
Ha sikerült, összeállítom a tornyokat. Csokikorong(ét)-kiskanál mentamousse-eperkarika-mentamousse-csokikorong(fehér)-mentamousse-eperkarika-mentamousse-csokikorong(ét)-mentamousse-eperdarabkák. Gyorsan dolgozzunk, mert a menta-mousse a nagy melegben könnyen olvad, érdemes a tányért, a csokikorongokat és az epret is jól behűteni előtte. (én nem tettem, a fotón látszik is hogy kezdett már szétcsúszni)
A bonbonformából a fagyasztás után egyszerűen csak kipattintom a jeges menta-mousse falatkákat.
Ötlet: Cucina Moderna Oro - 500 Dolci per Fare Festa (itt simán mascarponével van összeállítva a torony menta-mousse nélkül)
Vianne!
VálaszTörlésCsak ámulok!
Olyan szépen írtál a bevezetőben, nagyon tetszett:-))
Nekünk már nincs velünk a kisfiúnk, én meg néha azt kívánom ne lennék ennyit egyedül:-))
Megint csodásat alkottál!
Bizony, nagyon jó időnként rácsodálkozni a dolgokra! És nem rohanni... :) Én bicajozás közben is sokszor érzem ezt.
VálaszTörlésKi fogom próbálni a jeges-bonbonokat, nagyon tetszenek! :)))
Gesztenye!
VálaszTörlés:))Olyan szívből jövős volt ez tegnap este.
De lehet h nem jól fogalmaztam és panaszosnak tűnt Neked? Nem annak készült, azt szerettem volna leírni hogy mennyire más lett az időhöz való viszonyom, hogy jobban meg tudom becsülni azt a napi pár percet ami az enyém, mint régen akár órákat, amik csak úgy elrohantak.
És semmi áron nem cserélném vissza:))
És köszi nagyon!!
Su!
VálaszTörlésUgye, így lehet igazán Élni, Megélni, Élvezni a napokat, pillanatokat. Amikor lelassul minden és olyan dolgokat is észreveszel, amire addig zárva volt a szemed...
Erről szól az egyik kedvenc filmem is: A békés harcos útja. Láttad?
Hétvégén készül csokiba burkolt verzió is. Persze ha a "Kisfőnök" is úgy akarja...;)
Vianne!
VálaszTörlésNem egyáltalán nem panaszkodásnak hangzott, nagyon tetszett.
Csak én nosztalgiáztam, hogy milyen jó lenne, ha az én gyermekem is még kicsi volna és itt serte-pertélne mellettem, nyakig csokisan:-))
Nem, sajnos nem láttam ezt a filmet. :( Elég kevés filmet nézek, mert általában elalszom, ha elkezdek tévézni, videózni. :) De majd keresem! :)
VálaszTörlésKisfőnöknek puszi! :) Lemeózta őket? :) A fagyikat is szereti?
Gesztenye!
VálaszTörlésigen, ez tényleg nagyon szép, minden háromszor annyi ideig tart, viszont nagyon jó, közös élmény. Bonbont még nem gyártottunk együtt, most kezdtünk barátkozni a gyurmával, innen már csak egy ugrás a trüffel:)
Ha lesz ilyen, képes beszámolót is felteszek róla...:)
Susu!
Nagyon jó film, érdemes ébren maradni érte:) ez sajnos sok filmről nem mondható el...
Fagyit?!??? Szerinted??:)))
Puszit átadtam, üzeni h fejlődik a virágöntözési technikája, már saját locsolókannája is van:)
Zöld:))
VálaszTörlés