Bourbon Vanília és Audrey Hepburn

 

Minden nő életének vannak fejezeti, korszakai, melyekben más és más minőség kerül előtérbe. Ahogy haladunk előre az életünkben más feladatokkal, más energiákkal azonosulunk.Engem mostanában leginkább Audrey Hepburn finom, letisztult eleganciája és harmóniája szólít meg. Olyan nő volt, aki méltóságával, kisugárzásával, belső erővel és tartással párosuló kifinomult nőiességével még sok generáció számára mutathat hiteles mintát. Audrey ezt jelenti számomra. Ma 19 éve hogy 63 évesen egy tartalmas életet hagyva maga mögött távozott közülünk.  

"Egy nő szépsége nem a ruhákban, amiket hord, nem az alakjában vagy a frizurájában rejlik. A nő szépségét a szemében találod, mert a szem bejárat a szívhez, ahol a szeretet lakozik." 

/Audrey Hepburn/

 

Ehhez a minőséghez szerettem volna bonbont készíteni múlt hétvégén, így született meg ez a Bourbon vaníliás darab, ami végtelenül egyszerű, letisztult, nincs benne semmi csavar, csak minőség és harmónia.

Hozzávalók:

200 g temperált étcsokoládé (Fortina 65%), 100 g fehércsokoládé (belga 29%), 0,5 dl tejszín, 1 rúd vanília

A tejszínt a vanília kikapart magjával és a félbevágott rúddal együtt forrpontig melegítem, majd leveszem a tűzről, lefedem és 3 órán át állni hagyom. Majd kiveszem belőle a rudat, forrpontig felmelegítem és a feldarabolt vagy pasztilla fehér csokira öntöm. Homogén állagúra keverem. Hűtő 15 percre.

A temperált étcsokit a hajszárítóval kicsit felmelegített polikarbonát formába öntöm, a légbubikat óvatosan kiütögetem, pár percig állni hagyom, majd visszaöntöm a formából a felesleges csokit a tálba és félreteszem. A formát lefelé fordítom 10 percre, hogy a csoki egyenletesen terülhessen szét a mélyedésekben, majd habkártyával lehúzom a kicsepegett felesleget és hűtőbe teszem a formát 15 percre.

 

A vaníliás ganache-t habzsákból a bonbonhüvelyekbe töltöm. Hűtő 15 percre. Újratemperálom a csokit és lezárom vele a bonbonokat. Hűtő 1 órára, majd óvatosan kifordítom a formából az elkészült kis szépségeket . Gyöngycukorral díszítem. 

"Ragadd meg minden napodat. Örülj a teljesség igényével. Minden napnak, úgy, ahogy van. Az embereknek, úgy, ahogy vannak. (...) Nem arról van szó, hogy a mának kell élnünk - ez materialista hozzáállás lenne, hanem arról, hogy a mának kincsként kell örülnünk. Úgy látom, hogy a legtöbben felszínesen élünk, nem is gondolva arra a csodára, hogy egyáltalán élnünk adatott."

/Audrey Hepburn/