2011. március 31., csütörtök

Jázmin-pezsgő bonbon


Egy jó hírrel kezdem. A hétvégén egy játék indul a blogon, mellyel egy különleges polikarbonát bonbonformát és/vagy egy szilikon sütőformát lehet nyerni a Food-Pack Kft felajánlásából. Gyertek, játszatok velünk és nyerjetek! Részletek vasárnap reggeltől itt a blogon.

Erről a bonbonról már régóta álmodozom, de a megvalósítása mindez idáig komoly akadályokba ütközött. Hiába kerestem ugyanis égen-földön, a jól bevált lelőhelyeken a szárított jázminvirágot, sehol nem árulják magában, csak kínai zöld teával keverve. Az meg ugye nagyon nem ugyanaz. Míg végül pár hete ráakadtam egy olyan helyen, ahol nem is számítottam rá. Közben a kandírozott jázminvirág is megérkezett, így megvalósulhatott végre. Légiesen könnyű és letisztult ízvilágú. Callebaut belga fehércsokival és sok pezsgővel párosítottam, így ünnepélyes és elegáns bonbon lett belőle. Bár semmi aktualitása nincs ennek jelenleg az életemben, az esküvőt juttatja eszembe. A menyasszonyi ruha habos, hófehér légiességét, a tisztaságot. Ha esküvőre mennék, valószínűleg ezt vinném.

Hozzávalók:
 230 g temperált étcsokoládé, 100 g fehércsokoládé, 0,8 dl pezsgő, 0,5 dl tejszín, 2 ek szárított jázminvirág, 40-50 szem kandírozott jázmin



A tejszínt felforralom, beleteszem a 2 ek jázminvirágot, majd leveszem a tűzről. Hagyom kihűlni, majd zárható dobozban hűtőbe teszem egy éjszakára. Másnap leszűröm, a virágokat kidobom, a tejszínhez hozzáadom a pezsgő felét és felforralom. Ráöntöm a feldarabolt fehércsokira, homogén állagúra keverem és végül hozzáadom a pezsgő másik felét. Hűtő pár órára. 
A temperált étcsokit a (hajszárítóval) felmelegített polikarbonát formába öntöm, kiütögetem belőle a légbubikat, majd pár perc után visszaöntöm a csokit a tálba. A felesleget lehúzom róla habkártyával, majd lefelé fordítom, hogy kicsepegjen és egyenletesen terüljön el benne a csoki. Újra lehúzom habkártyával a felszínét, majd hűtő 10 percre.
Habzsákból betöltöm a jázminos fehércsokit a bonbonhüvelyekbe, helyet hagyva a lezárásnak, és beledobok mindegyikbe 1-2 szem kandírozott virágot. Hűtő 10 percre. Újratemperálom a maradék csokit és lezárom vele a bonbonokat. Hűtő 1-2 órára, majd óvatosan megfordítom a formát és kipotyognak belőle a bonbonok. Kandírozott virággal díszíthetjük.

2011. március 22., kedd

Levendulás bonbon - VKF 41.

 

A sejtjeimben már érzem. Megérkezett. A mai nap több szempontból is fontos számomra. A Tavaszi Napforduló miatt. Amiatt is hogy innen indul az új évem. Várakozás, nyitottság, vágyakozás, kíváncsiság. Vajon mit hoz?  

Virágillat, Tavasz, Színek, Formák. Most a virágok körül forgok. Így született meg újra a blog címadó bonbonja is. Sokfélén kattogok még: jázmin, ibolya, narancsvirág, orgona.
A levendula iránt nehéz közömbösnek maradni. Vagy szeretjük vagy nem. Van aki szerint inkább a fürdőszobában, mint a konyhában a helye.
Szeretem a határokat feszegetni, új ízekkel játszani. Nálam jött, látott és meggyőzött. A szerelem régóta tart és lankadatlan. Ezúttal 70%-os ecuadori étcsokoládéval készült kívül-belül. Ami egyértelműen és megunhatatlanul a kedvenc csokoládém.

Az alaprecept Ana-é, amit testreszabtam.

Hozzávalók (21 darab):
200 g temperált ecuadori étcsokoládé, 125 g ecuadori étcsokoládé, 1 dl tejszín, 1 ek levendula, levendulaméz


A tejszínt a levendulával felforralom, majd leveszem a tűzről és hagyom kihűlni. Mikor kihűlt, jól záródó dobozba öntöm a tejszínt a levendulával együtt és egy éjszakára hűtőbe teszem. Másnap leszűröm, újra felforralom és a (feldarabolt) csokira öntöm. Alaposan elkeverem és hozzáadok 1-2 kávéskanállal a levendulamézből. Hűtő.
A temperált étcsokit a (hajszárítóval) felmelegített formába öntöm, kiütögetem a légbuborékokat, 2-3 percet várok és visszaöntöm a csokit a tálba. A felesleget habkártyával lehúzom és lefelé fordítom a formát, hogy a csoki egyenletesen szétterüljön a mélyedésekben. 5 perc után hűtőbe teszem negyed órára.
A ganachet habzsákba teszem és megtöltöm vele a bonbonhüvelyeket, helyet hagyva a lezárásnak. Újra hűtő negyed órára.
A megmaradt étcsokit újratemperálom és lezárom vele a bonbonokat. Hűtő 1-2 órára, majd puha felületre (pl. konyharuha) fordítom a formát és kipotyognak a bonbonjaink.

Bár a határidővel egy nappal elcsúsztam, de talán még beleférek Mézigörl által kiírt VKF 41. fordulójába ezzel a bonbonnal.


2011. március 19., szombat

Polikarbonát formák - tapasztalatok


Rettenetesen el vagyok havazva, ez a hónap a kihívásokról szól. És azokat nagyon szeretem:) Még ilyen mennyiségben is. Talán holnap végre új bonbon is felkerül a blogra, mert hogy ipari mennyiség készül épp ezekben a napokban sokféle polikarbonát formában, ezért aztán fotózni, írni már nem igazán maradt időm.  
De:
Gesztenye kérdései kapcsán felmerült bennem, hogy megosztom a polikarbonát formával szerzett tapasztalataimat. Hátha megspóroltok ezzel pár elkeseredett órát. Nagyon szeretek velük dolgozni, mert gyorsabb, egyszerűbb nagyobb mennyiséget előállítani velük és az eredmény is sokkal szebb, látványosabb.
De: a kezdet nem volt egyszerű. A szilikon formák után sok meglepetés ért. Először táblás csokikkal kísérleteztem, azt hiszem még mindig akad pár csíkos-foltos példány a szekrény mélyén:)

1. Az első fontos tapasztalat hogy a polikarbonát formát mindig melegítsük fel kicsit mielőtt beleöntenénk a csokit (én ezt jobb híján hajszárítóval teszem). A szilikon formák nem vesznek el a hőből, ezek viszont igen, ha hideg, túl gyorsan kezdi hűteni a csokit, amitől az csíkos lesz.

2. Nagyon fontos hogy a polikarbonát forma makulátlanul tiszta és száraz legyen. Használat előtt ha kimossuk, az utolsó apró cseppecske vizet is el kell távolítani, pl. kitörölni vattával és kifújni hajszárítóval, különben lyukas lesz a csokink a vízfolt helyén.

3. Mikor beleöntöttük a csokit, kiütögettük a légbubikat, ne várjunk tovább pár percnél, mert gyorsabban szilárdul benne a csokoládé mint a szilikonban. Ha sokat várunk, túl vastag és nehezen harapható lesz a burok.

4. Miután kiöntöttük belőle a csokit és lehúztuk róla a felesleget habkártyával, fordítsuk lefelé és hagyjuk hogy egyrészt kicsepegjen, másrészt egyenletesen szétterüljön a mélyedésekben a csoki. Ha kihagyjuk ezt a lépést, a bonbon tetején túl vastag, az oldalain túl vékony csokiréteget kapunk.

5. A töltés és lezárás után tegyük a formát a hűtőbe. A temperált csoki a hűtés hatására zsugorodik, ezért tudjuk majd egyszerűen kifordítani a polikarbonát formából a bonbonjainkat. Ha nem akarnak kipotyogni, tegyük még vissza a hűtőbe, valószínűleg nem hűlt még eleget. Feszegetni, csapkodni nem kell, nem szabad a formákat, megsérülhet a forma is és az alkotásunk is.

2011. március 15., kedd

Epres-vodkás bonbon


Ez a bonbon a töltött táblából megmaradt eper felhasználására született. Vodkás étcsoki ganache-sal párosítottam. Jól működnek együtt, egyik kedvenc barátnőmnek már többször elkészítettem azóta. Addict :)

Hozzávalók 24 darabhoz:
250 g 70%-os temperált étcsokoládé, 150 g 70%-os étcsokoládé, 0,5 dl tejszín, 100 g eper, 40 g cukor, fél tk pektin, 5 cl jó minőségű vodka, cayenne bors




Az eperből, cukorból, pektinből sűrű dzsemet főzök, cayenne borssal ízesítem, hagyom kihűlni, majd 1 napra hűtőbe teszem.
A temperált étcsokit a (hajszárítóval) felmelegített formába öntöm (polikarbonát forma esetén). Az asztalhoz ütögetem, hogy a légbuborékok távozzanak, majd visszaöntöm a csokit a tálba és félreteszem a lezáráshoz. Formákat kicsepegtetem, a felesleget habkártyával lehúzom. Hűtő 30 percre.
A tejszínt a vodka felével közepes lángon felforralom, majd a feldarabolt étcsokira öntöm. Homogén állagúra keverem, majd hozzáadom a vodkát. Hűtőbe teszem 15 percre. 
A bonbonhüvelyeket félig megtöltöm az eperrel majd hűtő 10 percre. Aztán beletöltöm az étcsoki ganache-t, helyet hagyva a lezárásnak. Hűtő 10 perc.  
A csokit újratemperálom és lezárom vele a bonbonokat. A felesleget habkártyával lehúzom és 1 órára hűtőbe teszem.
Óvatosan puha konyharuhára vagy sütőpapírra fordítom és a bonbonok kipotyognak belőle.

2011. március 8., kedd

Rózsaszirom bonbon


Tavaszhívogatónak készült. Mindennél jobban vágyom már a Napsütésre, az Ébredésre, a Világosság születésére. A lágy tavaszi záporra, a tavasz illatát hordozó szellőre, szaladni, futni, az esőben táncolni, csillagokat számolni, az ébredő Föld illatát beszívni... 

Lágy fehércsoki-ganache kandírozott rózsaszirmokkal és rózsavízzel, tanzániai 75%-os étcsokoládéba burkolva.  

Hozzávalók:
25 dkg temperált étcsokoládé, 15 dkg fehércsokoládé, 2-3 ek rózsavíz, kandírozott rózsaszirmok, 0,5 dl tejszín

A temperált étcsokit a polikarbonát formába öntöm, a tetejét habkártyával lehúzom, óvatosan asztalhoz ütögetem, hogy távozzanak a légbubik. Majd pár perc után visszaöntöm belőle a csokit a tálba és félreteszem a lezáráshoz. A formát hűtőbe teszem 10 percre. A tejszínt felforralom és az apróra vágott fehércsokoládéra öntöm. Homogén állagúra keverem és hozzáadom a rózsavizet. Apróra tört kandírozott rózsaszirmokat keverek hozzá és hűtőbe teszem 10-15 percre. Habzsákkal a bonbonhüvelyekbe töltöm, helyet hagyva a lezárásnak. 10 perc hűtő. Az étcsoki újratemperálom és lezárom vele a bonbonokat. 1 óra hűtő, majd puha felületre óvatosan ráfordítom. Ha jól temperáltunk, a bonbonok kipotyognak belőle. A tetejükre egy csepp csokit teszek és rábiggyesztek egy sziromdarabkát.

Március – Kikelet hava



„Valami úgy ragad magával!
Futok, és nem bírok vele;
S a lég, a láthatár, az erdő
Mind boldogsággal van tele.”
                  / Revicky Gyula


A tavasz a kezdés, az újrakezdés, a születés, a kikelet. Nagy erőnövekedés tapasztalható a világban, minden duzzad a friss élniakarástól.



Készülünk a tavaszi napforduló, jó időszak ez a rendteremtésre kívül-belül. Amit most előkészítünk, megtervezünk, elindítunk, hatást gyakorolhat az egész előttünk álló évre és  kilenc hónap múlva értékes termést hozhat. Érdemes megterveznünk egész évünket, de vigyázzunk mit kívánunk, mert valóra válhat...;)


" Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer megéltem érkezésed, Március! Az influenzán át gázolunk feléd, a tél dögvészén, a sötétség alvilági birodalmán át. Mint aki tárnából, bányalégbõl érkezik, sáros lábakkal és elfulladt tüdõvel megállok a napvilágon, kifújom magam és énekelni kezdek.
Ezt éneklem: üdvözöllek, Március! Idõbe telik, amíg az ember megtanulja, hogy lehet örülni egy naptári adatnak is. Március külön évszak, semmi köze a télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág, ez a minta érték nélkül. Már nincs bál, még nincs uszoda. Még fûtünk, de már felöltjük délelõtt az átmeneti kabátot. Ez még nem a szerelem hónapja, mint a május, s már nem a szövõdmények hónapja, mint a február. Nincs külön dallama, nincs nagy tétele. Ez a közzene.
Észreveszem, hogy néhány napja másként ébredek. Ilyesmit gondolok félálomban: mégis! Vagy: fel kell hívni! Vagy: hátha, megpróbálom! Egy hét elõtt még komoran hittem benne, hogy legokosabb, ha átadom magam végzetemnek, nem hívom fel, nem próbálom meg, belenyugszom. Közben történt valami. A külsõ világban még nincs nyoma. A természet, titkos mûhelyeiben, még dolgozik új alkotásain, nem árulja el titkait, világraszóló újdonságait. A díszletek még téliek. Csak a fény más, mely a kopott díszletekre hull. Szemem dörzsölöm, dideregve nézek körül, boldogan ásítok, ezt gondolom: Isten neki, még egyszer!
Csak színe van és illata. Ez még nem a virágok parfümje, nem is az a meleg, állati földszag, amely néhány hét múlva, nedves erjedéssel, fehér és bódító gõzökkel fejfájást okoz és õrültségekre késztet. Kis, üde illat ez, olyan, mintha szellõztetnének. Szimatolva járok, meggyfabottal. A téli ruhákat még nem tanácsos kámforba tenni. A téli szerelmeket még nem tanácsos elfelejteni. Minderre szükség lehet még. De már ilyesmit gondolok: "Talpra, magyar!" Egyáltalán, márciusban mindig Petõfit olvasom, néha hangosan is.
Dideregve és kíváncsian ülünk a fényben, az égre nézünk. Nem várunk semmi különösen jót. De örülünk, hogy kezdik.
 

/Márai Sándor: Négy évszak - Március/

Forrás: Hónapsoroló Virtus

2011. március 3., csütörtök

Whiskys trüffel


"Nem szép, de finom" kategória egyik jelöltje ez a trüffel (édesanyám szerint krumpli). Brutál étcsokis, az alkohol tovább fokozza a karakteres ízét. Férfias darab.

Hozzávalók:
15 dkg étcsokoládé, 0,5 dl tejszín, 0,4 dl whisky, 2 dkg lágy vaj, 10 dkg temperált étcsokoládé, jó minőségű kakaópor


A tejszínt a whisky felével erős lángon felforralom és a feldarabolt étcsokira öntöm. Homogén állagúra keverem, frissen tartó fóliával letakarom és kb 12 órára hűtőbe teszem.
Kézi mixerrel alacsony fokozaton felverem és a vajat hozzáadom. Beleöntöm a whisky másik felét és 2-3 percig tovább keverem. Habzsákba töltöm és kiterített sütőpapírra kis halmokat nyomok  belőle. Kb. 1 óra hűtő. 
Formátlan kis golyókat gyúrunk belőle, temperált étcsokiba forgatjuk, majd beletesszük a kakaóporba. Egyszerre többet is lehet, rázogatjuk, hogy mindenhol befedje, majd egy tálra tesszük. Hűtőbe jól záródó dobozban tegyük és 1 hétnél tovább ne tároljuk, mert kiszárad.  
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...